Aratási kenyér – a sikeres aratás köszöntése
Augusztus 20-ához közeledve nekem mindig két szó ugrik be az ünneppel kapcsolatosan: búcsú és új kenyér. Gasztroblogról lévén szó, ebben a bejegyzésben az utóbbi témát fejteném ki bővebben egy érdekes és látványos recept kíséretében.
Búcsú
Gyerekként számomra augusztus 20-a egyet jelentett a búcsúval. Szűkebb lakóhelyemen ezen a napon tartották és tartják ma is a Szent István-napi búcsút. A nagyszüleim annak idején mindig nagyon készültek erre az ünnepre. A házat kívül körbemeszelték, belül kitakarították, a kaput lefestették, a gyerekek új ruhát kaptak, amelyben elmehettek a délelőtti misére, onnan pedig a templom körül sátrat állító árusokhoz. Már az én gyerekkoromban is halványultak ezek a hagyományok, manapság pedig máshogy folyik az ünneplés. Van ünnepi szentmise, vannak árusok is és az egész kiegészült egy kis ünnepi műsorral, amelyet a közeltmúltban emelt Szent István szobornál tartanak.
Bajaszentistván – Katolikus Templom – a búcsú helyszíne | Forrás: http://bacs-kepeslap.fw.hu/bajaszti.html
Új kenyér
Valószínűleg a kisdobosként és úttörőként eltöltött gyermekkori éveim is szerepet játszhattak abban, hogy sok mindenki máshoz hasonlóan én is azt gondoljam, hogy az új kenyér ünnepét a második világháború után tartósan hatalomra került uralkodó rezsim hozta létre. A bejegyzésre készülve kicsit utánaolvastam ennek a témának és sok érdekességet tudtam meg ezzel kapcsolatosan, elsősorban Kovács Ákos írásaiból.
Az új kenyér ünnepnek a Darányi Ignác által felélesztett aratóünnepek voltak az előzményei. Darányi a XIX. és a XX. század fordulójának meghatározó agrárpolitikusa volt, aki a Kiegyezés és az I. világháború között kétszer, összesen 12 éven keresztül volt földművelésügyi miniszter. Az 1890-es években az aratósztrájkok hatására és a földesúrak és az aratómunkások közötti viszony javításának érdekében szorgalmazta az aratóünnepek felújítását, amelyekből később kifejlődött az új kenyér ünnepe.
Ezeket az ünnepeket eleinte júliusban tartották. (Az aratás kezdőnapja június 29., Péter-Pál napja.) Augusztus 20. és a kenyér ünnep összekapcsolásának gondolata először 1903-ban merült fel, amikor is a képviselők rájöttek, hogy az ország soknemzetiségű és különböző vallású állampolgárai az augusztus 20-i Szent István nap megünnepléséhez különbözőképpen viszonyulnak. Az Országos Nemzeti Szövetség a Szent István nap „össztársadalmibb” jellegének növelése érdekében vetette fel az aratóünnepek és augusztus 20. összekapcsolását. Ennek tényleges megvalósításáig 1946-ig kellet várni, amikor is a Magyar Kommunista Párt, pár nappal a Forint bevezetése után, közleményt adott ki az új kenyér augusztus 20-i megünnepléséről.
Később az ehhez a naphoz köthető ünnepek sora kibővült a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepével is, amelyet 1950-ben egy törvényerejű rendeletben is rögzítettek. Ebből a rendeletből viszont kimaradt Szent István és az új kenyér ünnepe.
Az új kenyér motívum a hatvanas évek elején, az 1956-os forradalom után kapott ismét fontos szerepet, viszont innentől inkább a reprezentatív szerepe volt jelentős, semmint a politikai vagy ideológiai tartalma.
1991-ben a demokratikusan választott Magyar Országgyűlés augusztus 20-át hivatalos állami ünnepnek nyilvánította Szent István napjaként. Sokféleképpen lehet ünnepelni ezen a napon, amelynek az is része lehet, hogy sütünk egy finom kenyeret…
Aratási kenyér
Egyik kedvenc kenyeres könyvemet lapozgatva találtam rá a brit aratási kenyérre, amely tulajdonképpen egy kenyértésztából kisütött búzakéve csokor. Látványos és finom is.
Eredetileg Nagy-Britanniában az aratási munkák kezdetekor, augusztus 1-jén tartottak aratási ünnepségeket. Később, mikor VIII. Henrik szakítva a katolikus vallással megalapította az anglikán egyházat, ezt az ünnepet eltörölték. Később az ünnep újjáéledt, annyi változással, hogy nem az aratási munkák elején, hanem a befejezésekor tartják meg, szeptemberben vagy októberben. Ilyenkor készítik el ezt a kenyeret is, amelyet díszként lehet látni a templomokban köszönetképpen a sikeres aratást.
A kenyér tésztája nagyon egyszerűen elkészíthető. Ami munkásabb, az a formázás és a díszítés. Miután a megkelt tésztát kinyújtottuk, először egy gombaformát vágunk ki belőle, ami a kéve alapját adja. Majd vékony csíkokat szeletelünk a tésztából és ezeket elrendezzük a “gomba” szárán. Ezek adják a búzaszárakat. A legidőigényesebb rész a kb. 100 búzaszem megformázása és elhelyezése a kévén. Az utolsó lépés a kévét átkötő szalag elkészítése.
Aratási kenyér – a megkelt tésztát kinyújtjuk és félbehajtjuk
Aratási kenyér – gombaformát vágunk ki a kéve alapjának
Aratási kenyér – óvatosan széthajtjuk a gombaformát
Aratási kenyér – elkészült a kéve alapja
Aratási kenyér – készülnek a búzaszárak
Aratási kenyér – a szárakat egymás mellé helyezzük az alapra
Aratási kenyér – készülnek a búzaszemek
Aratási kenyér – nudliból búzaszem
Aratási kenyér – a búzaszemek kicsit lógjanak túl az alapon
Aratási kenyér – készül a kéve átkötő szalag
A sok munkáért cserébe kapunk egy nemcsak finom, de igen mutatós kenyeret is és az egész család ki tudja venni a részét az elkészítéséből. A gyerekek például kíválóan formázzák a búzaszemeket.
Most búcsúba menés helyett én ezzel köszöntöm augusztus 20-át!
Aratási kenyér – a kévét átkötő szalag
Aratási kenyér – 100 darab búzaszemből készült
- 90 dkg kenyérliszt
- 1 evőkanál só
- 15 g friss élesztő
- 5 evőkanál langyos tej
- 1 kávéskanál cukor
- 4 dl víz
- A mázhoz
- 1 tojás
- 1 evőkanál tej
- Egy nagy keverőtálba beleszitálom a lisztet, és elkeverem benne a sót.
- Egy bögrében krémesre keverem az élesztőt a cukrozott langyos tejben.
- Az élesztős masszát a vízzel együtt a liszt közepében kialakított mélyedésbe öntöm, és dagasztógéppel vagy kézzel, enyhén belisztezett deszkán addig gyúrom, amíg a tészta egyenletes és rugalmas nem lesz.
- A tésztát enyhén kiolajozott tálba helyezem, a tetejét is megkenem olajjal és beborítom frissentartó fóliával, majd meleg helyen a duplájára kelesztem. (Kb. 2 óra)
- A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom, kb. 1 percig átgyúrom és letakarva még 10 percig pihentetem.
- A tésztát kétfelé osztom. Az egyik darabot 35×24 cm-es téglalap formára nyújtom, majd lazán hoszzában félbehajtom.
- Éles késsel gombaformát vágok ki a kéve alapjának úgy, hogy a “gomba” szára kb. 18 cm hosszú legyen. A tészta nyesedékből kb. 75 g-nyit különrakok a szalagnak, a maradékot félreteszem.
- A kivágott tésztát sütőpapírral bélelt tepsire helyezem és óvatosan széthajtom. Villával megszurkálom és vízzel megkenem, hogy ne képződjön rajta kéreg.
- A másik tésztadarabot megint kétfelé osztom. Az egyik feléhez hozzágyúrom a nyesedék maradékot.
- A mázhoz összekeverem a toját és a tejet.
- A kisebb tésztadarabot (a nyesedék nélkülit) 28×18 cm-es téglalappá nyújtom és kb. 30-35 db, 18 cm hosszú csíkokat vágok belőle.
- A csíkokat szorosan egymás mellé helyezem az alapra és megkenem az egészet a mázzal. Így készülnek a búzaszárak.
- A nagyobbik tésztadarabot négy részre osztom. Mindegyik darabot kb. 25 db kisebb nudli formára vágom fel.
- A búzaszemek kialakításához a “nudli darabokat” hosszúkás hengerré formázom, úgy, hogy az egyik végük hegyes legyen, majd ollóval mindkét oldalukat ferdén, a közepük felé bevagdosom.
- A búzaszemeket először a gomba “kalapjának” széle körül rakosgatom el, úgy, hogy kicsit túllógjanak az alapon. Ugyanezt megismetlém befelé haladva, figyelve arra, hogy az új sor búzaszemei nagyjából az előző sor szemei közé kerüljenek. Addig folytatom, amíg az összes szem el nem fogy. Amikor befejezek egy sort, megkenem a mázzal.
- A félretett kis tésztadarabból vékony csíkokat gyúrok és háromas fonással elkészítem először a kévét átkötő szalagot, majd a hozzátartozó masnit is. Ezt is megkenem a mázzal.
- Az elkészült kenyeret 220 °C-ra előmelegített sütőbe helyezem.
- Tizenöt perc elteltével a sütő hőmérsékletét 180 °C-ra csökkentem. Kiveszem a kenyeret, az egészet mégegyszer megkenem a maradék mázzal, és 30-35 perc alatt készre sütöm. A szépen megpirult tésztát sütőrácson hagyom kihűlni.