Eperdzsem – befőzőautomatával – nem éghet oda, mert vízzel gőzőljük

Lassan a nyár közepénél járunk, folyamatosan érnek a gyümölcsök és zöldségek. Aki szeretne eltenni belőlük télire, annak szabadideje nagy valószínűséggel a befőttesüvegek, cukorszirupok, fakanalak stb. társaságában telik.

Az elkövetkező hetekben a bejegyzéseim ezekről fognak szólni: a befőzésekről, a lekvárkészítésről,  a kovászolásról.

Minden nyáron igyekszem kedvenc gyümölcseinkből és zöldségeinkből eltenni télire valamilyen formában. Hogy miből, mit és mennyit, az egyrészt a rendelkezésre álló időmtől, másrészt pedig a “beszerzési forrásoktól” függ.

Annak érdekében, hogy az előbbbi tényező, mármint a rendelkezésre álló idő, szerepe minél kisebb legyen, pár éve vásároltam egy befőzőautomatát  lekvárfőző és ivólékészítő kiegészítőkkel együtt. Nekem nagyon bejött ( és ez itt, most nem a reklám helye.) Számomra ösztönző hatással bír az eltevéseket illetően. Ez a gép, egyrészt leegyszerűsíti a befőzés és a lekvárkészítés menetét, másrészt pedig biztosítja, hogy tartósítószer mentesen, a lehető legtermészetesebb módon tegyük el a gyümölcsöket és a zöldségeket.

Lekvárfőzés – eperdzsem

Molekuláris gasztronómiai mélységeket nem érintve, a lekvárkészítésről csak annyit, hogy az gyakorlatiag egy tartósítási eljárás, amelynek lényege, hogy a gyümölcsöket, hosszabb távú, hűtés nélküli tárolásra készítjük elő. Maga a folyamat, cukorszirupban való főzést jelent, ahol a cukor felel a tartósításért, míg a hő a felesleges víz elpárologtatásáért, annak érdekében, hogy a lekvár a kívánt mértékben összesűrűsödjön. Fogalmakat tisztázandó, a hagyományos lekvár nem darabos, hanem homogén állagú, míg a dzsem általában tartalmaz gyümölcsdarabokat is. Mivel az enyémben is vannak egész eperdarabok, ezért hívom eperdzsemnek. Pár éve készítem, nagyon szeretjük.

Eperdzsem – eperdarabokkal

A befőzőautomatával való lekvárfőzés “csak” leegyszerűsíti, nem pedig lerövidíti a folyamatot. Mivel gyakorlatilag egy vízzel teli edényre helyezünk rá egy lábast, amelyben a lekvárt készítjük és a folyamatos forralás hatására képződött vízgőz melegíti a lábast, így nincs szükség arra, hogy a lekvárt folyamatosan kevergessük, nem fog odaégni.

A lekvárfőzés során én a következő szabályokat tartottam szem előtt a folyamatot illetően:

• A főzési idő általában a főzendő gyümölcs súlyának megfelelően, kilónként 1-1,5 óra.
• Almapektinnel sűrítettem, amelyet a főzési idő felénél egy kevés cukorral kevertem a masszába, miután botmixerrel darabosra turmixoltam az epreket.
• A főzési  idő vége előtt egy órával adtam hozzá a cukrot, amelynek mennyiségét úgy határoztam meg, hogy kilónként kb. 20-30 dkg cukrot vettem alapul.

Cseresznyebefőtt

Egyik ismerősünk bőven termő fájáról szedtünk 2-3 kg cseresznyét, amelyet befőttként tettem el. A befőzőautomatás befőtt készítés során a befőttes üvegbe helyezett, kiválogatott és megmosott gyümölcsökre, cukrot, mézet vagy édesítőszert szórunk, felöntjük hideg csapvízzel és az automatában kidunsztoljuk.

A cseresznyékre én 7,2 dl befőttesüvegenként két evőkanál mézet tettem.

Cseresznyebefőtt – csak méz és cseresznye semmi más