Az adventi időszak , a karácsonyi vásárok egyik elengedhetelen kelléke a forralt bor. Szeretem egy hangulatos vásár kellős közepén, a hidegben kicsit toporogva, műanyag pohárból iszogatni, miközben körülöttem mindent betölt a készülő sült kolbász és a kürtőskalács illata. De szeretem otthon is, miután minden és mindenki elcsendesedett, egy takaróba burkolózva, a kanapén elkortyolgatni.
Úgyhogy zenét bekapcsolni és most következzék a forralt bor receptje, ahogy én szeretem.
Egy kis történelem
A történeti áttekintést részben a The Guardian egy korábbi cikke alapján írtam meg.
Már az ókori görögök és rómaiak is… Valahogy így kezdődhetne a forralt bor története is. Az ital pontos eredete nem ismert, egyesek szerint az ókori görög orvos Hippokratész fedezte fel és erősítő szerként használták, innen eredeztethető a sokáig használt neve is: hippocras. Mások úgy vélekednek, hogy először az ókori rómaik készítettek forralt bort azért, hogy a romlásnak indult borokat forralással és édesítéssel megmentsék. Bárhogyan is kezdődött, a forralt bor egy meleg, boralapú, édesített, citrusféléket és fűszereket is tartalmazó ital, amelyet leginkább a téli időszakban fogyasztunk.
A forralt bor receptje írásos formában, angol nyelven, először az 1390-ben megjelent un. Form of Cury-ban szerepel, amely egyike a legrégebbi, angol nyelven írodott “szakácskönyveknek”. Nyers fordításban a jelentése, Szakácsművészet vagy Főzési módok. (A cury főzést, szakácsművészetet jelent a középkori angolban, a mai megfelelője a cookery.) Ebben a kézzel írott könyvben a legtöbb recept hozzávalói között olyan fűszerek szerepelnek, amelyek abban az időben luxuscikknek számítottak: kömény, szerecsendió, kardamon, gyömbér és bors. A forralt bor receptje is erősen túl van fűszerezve, az említett cikk szerzője szerint inkább szánták a pestis ellen megelőzésképpen, mintsem egy hangulatos, gyertyafényes estén való kortyolgatásra.
És valóban, a középkori higiéniás körülmények között a forralt bor tisztább volt mint a víz, így itták betegség megelőzési céllal is. Igazán népszerűvé ebben az időszakban vált. Majd szerepe az évek során folyamatosan változott, az egészségmegőrzésről a hangsúly az élvezetre helyeződött át. Minden nemzetnek megvan a maga forralt bor változata.
Az én receptem: Forralt bor pirított magokkal
A forralt bor “szakirodalmat” átnézve, az ital elkészítésének legegyszerűbb módja az, hogy a hozzavalókat egyszerre lassú tűzön melegítjük mindaddig, amíg az ízek össze nem érnek. Forralni nem szabad, mert akkor az alkohol kimegy belőle.
Jamie Oliver-nél találkozhatunk a forralt bor elkészítésének kétlépcsős módszerével. Ő először egy szirupot készít a hozzávalókból és a bor egy részéből. A cukrot, a fűszereket, a citrusfélék héját és levét a bor egy részével addig forralja, míg a cukor el nem olvad és az egész össze nem áll sziruppá. Erre azért van szükség, mert a szirup készítése során, a magas hőmérséklet miatt az ízek jobban összeérnek és elkeverednek a borral. És bár a szirup készítésekor a felhasznált borból kimegy az alkohol, az elkészült forralt borunk alkoholtartalma megmarad, mert a szirupra ráöntött maradék bort már nem forraljuk fel, csak a kívánt hőmérsékletre melegítjük.
A forralt bor főbb hozzávalói
Bor: Készülhet vörös és fehér borból is, általában érdemes kevésbé karakteres ízű bort használni, mert az elnyomja a többi fűszer aromáját. Pl.: Cabernet Savignon, Syrah, Malbec.
Cukor: Az említett cikkben a kristálycukrot ajánlják a forralt bor készítéséhez, mert mind a méznek, mind pedig a barna cukornak túl jellegzetes íze van.
Citrusfélék: A citrusféléknek a héját és a levét használhatjuk fel. Pl:. Narancs, mandarin, citrom, lime. Igyekezzünk kezeletlen héjú gyümölcsöt használni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor alaposan mossuk meg a gyümölcsöket.
Fűszerek: A használható fűszerek köre elég szélés: fahéj, kardamon, csillagánizs, szerecsendió, szegfűszeg, vanília.
Az én forralt borom a The Guardian-ban megjelent receptet követi egy kis módosítással. Ez a The Guardian recept egyrészt régi forralt bor recepteket vesz alapul, másrészt pedig Jamie Oliver szirupos módszerét alkalmazza. A receptben szerepel 75 ml gyömbér bor is, amelyet helyettesíthetünk csipetnyi reszelt, friss gyömbérrel. Én végül ezt a hozzávalót kihagytam. Főleg azért, mert nálunk nem lehet kapni gyömbérbort, és nem szerettem volna a friss gyömbér csípősebb ízét érezni a forralt borban. De lehet, hogy legközelebb kipróbálom.
Gordon Ramsay-től vettem a pirított magok ötletét. Maroknyi paradiót, diót, törökmogyorót, mandulát, pisztáciát száraz serpenyőben megpirítottam Fleur de Sel-vel, cayenne borssal és paprikával. Kiváló ropogtatnivaló a forralt bor mellé.
Egy fontos információ a végére: a fűszereket és magokat kivétel nélkül az Ázsia boltban szereztem be.
- Forralt bor
- 1 db narancs
- Fél citrom héja
- 75 g kristálycukor
- 3 db szegfűszeg
- 3 db kardamon mag
- 1 kisebb rúd fahéj
- 1 üveg vörösbor, esetemben Syrah
- Pirított magok
- Paradió
- Dió
- Mandula
- Törökmogyoró
- Pisztácia
- Mindegyikből kb. maroknyi adag
- 2 kávéskanál Fleur de Sel
- Csipetnyi cayenne bors
- 1 kávéskanál pirospaprika
- A narancs és a citrom héját krumplihámozóval lehámozzuk.
- A cukorral, a fűszerekkel és a narancs kifacsart levével együtt egy lábasba tesszük, majd felöntjük kb. 2,5 dl vörösborral.
- Felforraljuk és közepes lángon kevergetve addig főzzük, amíg a cukor fel nem olvad és szirupos állagot nem kapunk.
- Felöntjük a maradék vörösborral és felhevítjük, majd pár percig kevergetve főzzük (nem forraljuk).
- A magokat száraz serpenyőbe tesszük, majd addig pirítjuk, míg színt nem kapnak.
- Megszórjuk a Fleur de Sel-vel, cayenne borssal és a pirospaprikával, majd folyamatos kevergetés mellet még pár percig együtt pirítjuk.