Királyok tortája – a galette des rois

A magyar néprajzi hagyományok között nem találtam olyan ételt, amely Vízkereszt napjához köthető. Bezzeg a franciáknál ilyen is van:) Ebben a bejegyzésemben a Királyok tortájáról írok, amelynek “szezonja” január 6-ával, Vízkereszt napjával kezdődik és egészen húshagyó keddig, a farsangi időszak végéig tart. Szóval még nem késő elkészíteni!

Gyerekkoromban mindig nagyon szomorú voltam, mikor véget ért a karácsonyi időszak és le kellett szednünk a fenyőfát. Nálunk a karácsony évekig egy megszokott rend szerint zajlott, amelyet nagyon szerettem. Szenteste délelőttjén a bátyámmal feldíszítettük a fát és kora délután, szűk családi körben elfogyasztottuk a halászlevet, majd felkerekedtünk és átsétáltunk anyai nagyanyámékhoz. Séta közben a bátyámmal mindig azt számoltuk, hogy hány ablakban látunk kivilágított fenyőfát. A nagymamáméknél együtt töltöttük az estét a nagybátyámékkal és unokatestvéreimmel. Beszélgettünk, és kocsonyát, gubát ettünk. Aztán hazasétáltunk és otthon már vártak minket az ajándékok a karácsonyfa alatt. Karácsony másnapján apai nagyanyámékat látogattuk meg, ahol István napot is ünnepeltünk. A téli szünetben pedig játszottam az ajándékokkal és sokat olvastam az új könyveket a karácsonyfa mellé kuporodva. Szóval nagyon jól teltek ezek a napok, és a karácsonyfa leszedése ezek végét is jelentette. Néha az is előfordult, hogy egy fenyőágat még megtartottunk a szobámban égőkkel kivilágítva.

Vízkereszt

A karácsonyfát január 6-án, Vízkereszt napján szokás leszedni. Vízkereszt vagy más néven háromkirályok napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Ez az egyik legrégebbi keresztény ünnep, a három napkeleti bölcs újszülött Jézusnál tett látogatásának, valamint Jézusnak a Jordán vizében történő megkeresztelésének ünnepe. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati keresztény egyház is, e napon szenteli a vizet. A vízkereszt név is a víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából eredeztethető. Korábban sok népszokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Ezek közül egy, amelyet mindenki ismer és amely máig is fennmaradt az az, hogy ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát.

Királyok tortája

Franciaországban (és néhány más mediterrán országban is) ezen a napon sütik a királyok tortáját, a galette des roist. A torta hagyományos változata leveles tésztából készül, a két tésztaréteg közé pedig frangipán krém kerül. A frangipán krém egy édes mandula krém, amely darált mandulából, vajból, cukorból és tojásból áll össze. A frangipán krémbe kis porcelánfigurákat rejtenek el. Az, aki megtalálja a tortaszeletben a figurát aznapra király vagy királyné lehet és természetesen ezzel az is együtt jár, hogy minden kívánságát teljesítik. A nap királyának/királynőjének fejére koronát is tesznek. Régen a királyok tortájét annyi szeletre vágták fel, ahányan körbeülték az asztalt, plusz egy szelet. Ezt a plusz szeletet a szegények szeletének nevezték, az a szegény ember kapta, aki először ment el a család háza előtt.
Minden évben az Elysée palotában egy hatalmas, 1,2 méter átmérőjő királyok tortáját készítenek 150 ember számára a hagyományos recept szerint. A tortát készítő cukrász szigorú utasítást kap arra vonatkozólag, hogy ne kerüljön porcelánfigura a tortába, mert hogy nézne ki az, hogy királyt választanak a köztársasági elnöki palotában:)

A királyok tortája manapság többféle változatban készülhet. Például ízesítik a frangipán krémet, raknak bele gyümölcsöt vagy frangipán krém helyett csokoládé krémmel sütik. Dél-Franciaországban és más országokban pl. az USA-ban a torta nem leveles tésztából, hanem briós jellegű tésztából készül és azt színezik, díszítik fel.

Királyok tortája – leveles tészta és frangipán krém

Az én vátozatom

Az lenne az igazi, ha a királyok tortáját saját készítésű leveles tésztából készítettem volna el, de ezúttal inkább bolti, friss leveles tésztát használtam. Két csomaggal vettem, és miután a sütőpapírral együtt kigöngyölítettem, egy kb. 22-23 cm átmérőjű tányér segítségével egy-egy kört vágtam ki mindkettőből. Ezek adták a torta alját és tetejét. A leveles tésztákat felhasználásig ajánlatos a hűtőben tárolni, mert szobahőmérsékleten megpuhulnak és így nehezebb velük dolgozni.
Fontos, hogy a tölteléket adó frangipán krémhez szobahőmérsékletű vajat használjunk. Amennyiben elfelejtenénk időben kivenni a vajat a hűtőszekrényből és “mikros” segítséget kérünk az ideális állag eléréséhez, akkor vigyázzunk arra, hogy éppen csak kenhetővé melegítsük a vajat. Ha túlmelegítjük, akkor a krém puha, folyós lesz és amennyiben nem hűtjük vissza a hűtőszekrényben, akkor nagyon nehéz lesz dolgozni vele; nagy eséllyel kifolyik a tésztából sütés közben. Én elsőként a frangipán krémet készítettem el, és felhasználásig a hűtőben tároltam.
Figyeljünk arra, hogy az alsó tésztarétegre úgy halmozzuk rá a krémet, hogy kb. egy 2 cm-es rés kimaradjon a tészta szélétől. Így tudjuk a két tésztaréteget jól összenyomni és megakadályozni, hogy a krém kifolyjon sütés közben.
Mielőtt az összeállított süteményt a sütés előtt bevagdostam, 15-20 percre a mélyhűtőbe raktam. A tészta így egy kicsit megkeményedett és könnyebben lehetett vele dolgozni. A torta szélét körben, ahol a két tésztaréteg illeszkedik, ujjnyi távolságra kb. 1 cm-re bevagdostam.

Királyok tortája – a torta szélét körben bevagdostam

A torta tetejének díszítése pedig mindenkinek a saját kreativitására van bízva. Én a tészta közepétől indulva a széléig ívelt vonalakat húztam körbe.

Királyok tortája – a torta tetejének díszítése

Ajánlatos a tészta tetején pár apró lyukat ejteni, hogy a gőz távozni tudjon sütés közben.
A tészta tetejét a sütés előtt tojássárgával meg kell kenni. Én csak a tészta tetejét kentem meg, azt a részt ahol az alsó és felső tésztaréteget összeragasztottam, nem. De ez is izlés kérdése.
Porcelánfigura helyett eldughatunk a sütiben egy mandulaszemet is. Én sajnos ezt most elfelejtettem:) Viszont tradíció ide vagy oda, érdemes elkészíteni ezt a süteményt, mert nagyon egyszerű és nagyon finom!