
Tojásos lecso – szaft helyett szotty
A lecsó a nyár egyik jellegzetes fogása. Friss paprikából, paradicsomból az igazi. Szinte mindenkinek van egy receptje rá és szinte mindegyik különbözik valamiben. Számomra a tojásos lecsó az igazi. Erről szeretnék pár gondolatot megosztani a bejegyzésemben.
Szaft helyett szotty
Azt szokták mondani, hogy a lecsót nehéz elrontani. Ez így is van, ha tudjuk mihez képest nehéz rosszul csinálni és elfogadunk pár olyan dolgot, amely a jó lecsó jellemzője. Ahogy Cserna-Szabó András írja Ede a levesben című könyvében :
“Az igazi lecsó ma nem lehet más, csakis a pörkölt diktatúrája elleni forradalom. Szaft helyett szotty. Unalom helyett izgalmas kreativitás. Jöjjön a fokhagyma, a bazsalikom, a rozmaring, a petrezselyem, az oreganó, a kakukkfű, a majoránna! Kezdjük akár olívaolajjal. Ne hagyjuk ki a cseleket, ne búcsúzzunk se szalonnától, se kolbásztól.
Semmit ne zárjunk ki! Tejföl, rizs, tarhonya, tojás. Még a velő vagy a máj se bűn. A gomba, a tök, a spárga se. Bor is mehet belé.
Csak könyörgöm, nagy vastag karikákra vágjuk a hagymát, hogy még véletlenül se legyen belőle szaft, és felejtsük el az őrölt pirospaprikát ezúttal, van ebben friss, zamatos zöldpaprika is elég!”

Tojásos lecso – Friss paprikából, paradicsomból az igazi
Az én lecsóm
Gyerekkorom óta a tojásos lecsóra esküszöm. Legtöbbször nyár esti vacsoraként készült nálunk, a kertből frissen szedett paprikából, paradicsomból. Nem került bele semmi húsféleség, Kenyérrel ettük és én nagyon szerettem a kenyér héjával kitunkolni a maradékot nemcsak a tányérból, hanem a lábasból is. Ehhez kellett a “szottyosság”. De a lecsó jó szolgálatot tett gyors ebédként a balatoni nyaralások során is. Mikor a rossz idő miatt nem tudtunk strandra menni és (végre) a szülőket is bevonva soha véget nem érő Gazdálkodj okosan party-t játszottunk, akkor a konyhabútor és a porszívó megszerzése között tartott félórás szünet épp elég volt ahhoz, hogy a tojásos lecsó elkészüljön.
És bár egyetértek Cserna-Szabó András fentiekben leírt véleményével, én, ha lecsót készítek, akkor mindig tojásos lecsót készítek és nem cifrázom sokat. Olívaolajon megdinsztelem a karikákra vagyis inkább félkarikákra vágott hagymát és miután a paprika és a paradicsom is megpuhult ráütöm a tojásokat és a kívánt állagra elkészítem. A végén megsózom. Úgy szeretem, ha bőven lehet “tunkolni” belőle. A paradicsom és a tojás mennyiségével tudjuk szabályozni a lecsó “szottyosságát”.

Tojásos lecso – menemem a távoli török rokon
Menemem
Ahogy utánaolvastam és beleakadtam az interneten sokhelyen felbukkanó lecsó infografikába , megállapítottam, hogy az általam preferált tojásos lecsó leginkább a török menemen fogásnak felel meg. Ez természetesen nem lehet véletlen, mert bármennyire is szeretnénk a lecsót hagyományos magyar ételként kisajátítani, nagyon sok nemzet konyhájában megtalálható és hozzánk nagy valószínűséggel a szerbektől került, hozzájuk pedig a törököktől.
És ha már lecsó, akkor hagy fejezzem be írásomat egyik kedvenc gasztro-filmem (rajzfilmem), a “Lecsó” kissé átírt szlogenjével. Főzni bárki tud, lecsót is, csak figyeljünk a “szottyosságra”!

Tojásos lecsó – főzni bárki tud
- 10 db TV paprika
- 5 db paradicsom
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 2 evőkanál olívaolaj
- 4 tojás
- Ízlés szerint só
- A zöldségeket megtisztítom. A vöröshagymát félbevágom és felkarikázom. A paprikák hegyét levágom, kicsumázom, a magokat eltávolítom és hosszában fél centis csíkokra vágom. A paradicsomokat félbevágom és a hagymához hasonlóan felkarikázom.
- Az olívaolajon megdinsztelem a felkarikázott vöröshagymát.
- Hozzáadom a csíkokra vágott paprikát és fedő alatt kb. 20 perc alatt puhára párolom.
- A paprikákhoz adom a felkarikázott paradicsomokat, összekeverem, majd kb. 10 percig együtt párolom.
- A tojásokat felverem, ízlés szerint sózom, majd ráöntöm a megpuhult paprikákra és paradicsomokra. Folyamatos kevergetés mellett addig főzöm, míg a kívánt állagot el nem érem (kb. 3-5 perc.).
- Fehér kenyérrel tálalom.
Recent Comments