Vasárnapi csirkehúsleves

Vasárnapi csirkehúsleves tálalva

“ Régente napi vendég volt a szüleim házánál a húsleves, az egy péntek kivételével, amikor böjtös ebédet ettünk. A helyzet azóta jelentékenyen megváltozott, s ma az én házamnál legfeljebb, ha hetenként egyszer kerül húsleves az asztalra. Nem is annyira azért, mintha különösen drága volna (bár a komoly értelemben vett, becsületes húsleves nemcsak egy darab marhahúsból készül, hanem több, mindenféle másból is), mint inkább azért, mert a mai diétás világ nincs valami jó barátságban a húslevessel.”- írja Ínyesmester az 1932-ben megjelent szakácskönyvében.

Mikor először elolvastam Magyar Elek, alias Ínyesmester, szavait, ledöbbentem, hogy mennyire aktuálisak ma is. A 80 évvel ezelőtti állapotokhoz képest a helyzet mára úgy változott tovább, hogy a legtöbb helyen már hétvégén sincs kötelező jelleggel húsleves, valamint a húslevesnek egy könnyebb formája, a csirkehúsleves lett egyre inkább népszerűbb.

Pedig a húsleves a családi vendégeskedések és a ráérős vasárnapi ebédek levese. Időt kell szánni az elkészítésére és az elfogyasztására is. Nem szabad elkapkodni.

Emlékszem, gyerekkoromban, vasárnap délben mindig együtt ült a család az ebédlőasztalnál, a gőzölgő húsleves mellett. Anyukám elkiáltotta magát, hogy: “Kész az ebéd!”, mi pedig a bátyámmal szó nélkül kijöttünk a szobánkból és asztalhoz ültünk. Jó volt együtt lenni, jó volt beszélgetni.

Mi is már úgy éljük az életünket, hogy általában hétvégén valamilyen programot csinálunk a gyerekekkel és ebbe már nem tud beleférni egy húsleves elkészítése. Viszont a hétvégi közös családi ebédekhez és hétközben az együtt elfogyasztott vacsorához ragaszkodom. Ha pedig az időnk engedi, mindig szívesen gyújtjuk be a kemencénket egy jó kis húsleves miatt. Amikor pedig teljesen nosztalgikus hangulatba kerülök, akkor a húsleves mellé rántott hús dukál petrezselymes burgonyával és évszaktól függően uborkasalátával vagy kovászos uborkával.

[su_spoiler title=”TUDÁSMORZSÁK: MAGYAR ELEK – AZ ÍNYESMESTER” style=”fancy” icon=”plus-circle”]Magyar Elek (1875-1947) jogi egyetemet végzett, majd újságíróként dolgozott. 1901-től a Magyarország című lap munkatársa, majd 1917-től felelős szerkesztője volt. Sokféle témában otthonosan mozgott, legyen szó politikáról, színházról, képzőművészetről vagy akár sportról. A Pesti Naplóban, Ínyesmester álnéven évekig jelentek meg gasztronómiai írásai vasárnaponként, Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel. A háború után haláláig a Képes Figyelőben vezette a konyhaművészeti rovatot, végig megőrizve inkognitóját. Érdekesség, hogy Magyar Elek nagyapja  Szemere Bertalan (Magyarország második felelős miniszterelnöke volt az 1848-as Kossuth kormányban), unokája  pedig Magyar Bálint  (a volt oktatási miniszter).

Népszerű írásai először 1932-ben jelentek meg könyvformában Az Ínyesmester szakácskönyve címmel, amit három évvel később Az Ínyesmester 1000 új receptje című könyv követett. Könyvei a 2000-es évektől újból kiadásra kerültek az eredeti formájukban. Ezek a könyvek, egyrészt praktikus szakácskönyvek, amelyek mind a magyar konyhából, mind pedig más nemzetek konyhájából tartalmaznak recepteket. Másrészt élvezetes olvasmányok a 20. század eleji magyar társadalomról az ételek elkészítésének szemszögéből.

Ahogy Cserna-Szabó András írja Az Ínyesmester szakácskönyve című könyv 2014-es kiadásának (Alexandra Kiadó) előszavában: “Ínyesmester műve a múlt kékes lángja, ha beletekintünk, egy eltűnt Magyarországot látunk, ahol még voltak ízek és illatok, írástudó háziemberek és kényeztető korcsmárosok, sonkapudingok és borospflanzlik, nőiszeszélyek és szerelmeslevelek. Volt ünnep, és volt csoda.”[/su_spoiler]

Néhány gyakorlati információ a húsleves elkészítéséhez:

A húslevesnél is nagyon fontos az alapanyagok minősége, különösen a csirkehúsé. A természetes körülmények között tartott, kukoricán nevelt csirkék húsa ízletesebb, bőrük szép sárga színű, amely a húsleves ízében és színében is visszaköszön. Szerencsére ez hentesünknél beszerezhető!

A húsleves annál finomabb, minél több hússal és csonttal főzzük. Én ezért is tettem bele egy kisebb velőscsontot, amely “sűrítette” és ízesítette is a levest.

Vasárnapi csirkehúsleves

A húslevest lassú tűzön, gyönygyöző forrás mellett, hosszabb ideig kell főzni. Amikor az edényt behelyeztem a kemencébe, az 370 °C-os volt alul és oldalt is. Ez a hőfok nem volt magas, beindította a gyöngyöző forrást, amely tartotta magát a főzés végéig. Amikor az edényt kivettem a kemencéből, az alul 230 °C-os, oldalt pedig 270 °C-os volt. Amire vigyázni kell, hogy ne töltsük a pereméig tele az edényt vízzel, mert a forrás beindulásának hatására egy kevés víz kiszivároghat az edény oldalán.

Mivel az edény lefedve van a kemencében, a víz mennyisége nem változik a főzési idő alatt, nem kell utólagosan pótolni.

A kemencés húsleves készítésénél minden hozzávalót egyszerre behelyezhetünk a levesfőző edénybe, nem szükséges a húst először megfőzni, majd a habot leszedni a tetejéről és utána hozzáadni a zöldségeket, mint a tűzhelyen való főzésnél. Az edényben mind a hús, mind pedig a zöldségek a 2,5 órás főzési idő alatt a megfelelő állagúra főnek.

És most következzék a mi kedvenc csirkehúslevesünk receptje.

Vasárnapi csirkehúsleves – hozzávalók